Utazz itthon és fedezd fel Magyarország kulturális és természeti kincseit!
A 2020 elején kirobbant és a bejegyzés megírásának pillanatában (2020.05.01.) is tartó CoVid-19 világjárvány talán ráébresztette az embereket arra, hogy érdemes lenne az eddigi rohanó életmódjukon lassítani, és kicsit körül nézni, újra felfedezni környezetüket. A következő cikk is annak érdekében íródott, hogy bemutassa, mennyi mindenre lehetünk büszkék mi, magyarok. Összeszedtük nektek egy csokorba azokat a hungarikumokat, amelyek leginkább Békés megyére jellemzőek. Hozzánk ellátogatva érdemes ezeket megtekintenetek.
Mielőtt hozzá kezdenénk a felsorolásnak, tisztázzuk mit is jelent a hungarikum fogalma! A hungarikum megjelölés egészen újkeletűnek számít. Csupán a kétezres évek elején szerveződtek mozgalmak, melyek a magyarság értékeinek megóvását, ápolását tűzték ki céljául. Ezen mozgalmak összehangolt munkájának köszönhető, hogy 2012-ben az Országgyűlés egyhangúlag szavazta meg a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvényt. A törvény a következőképp írja le a hungarikum fogalmát: „gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye." (www.hungarikum.hu)
Felmerülhet az Olvasóban, hogy hogyan válik valami hungarikummá? Ez egy hosszabb folyamat, melynek az első lépése a nemzeti értékké válás. Nemzeti értéknek nevezzük „a magyarság és a magyarországi államalkotó nemzetiségek tevékenységéhez, termelési kultúrájához, tudásához, hagyományaihoz, a magyar tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték vagy termék, illetve a tájhoz és élővilághoz kapcsolódó materiális vagy immateriális javakat magába foglaló tájérték, amely tanúskodik egy emberi közösség és az adott terület történelmi kapcsolatáról.” (www.hungarikum.hu) A nemzeti értékpiramis alulról építkező elve alapján bárki nyújthat be javaslatot az alap szintű értéktárba való felvételre. Ezt követően a Hungarikum Bizottsága és annak intézményei döntenek az érték további sorsáról. A hungarikummá válás folyamatát az alábbi ábra mutatja be:
Nemzeti Értékpiramis
Ahogy az az ábrán látható a piramis legalján található nemzeti értékeket területi alapon gyűjtik. A Békés megyei Nemzeti Érték-listán számos Gyulai látványosság, és a Békéscsabai Kolbászfesztivál is megtalálható, melyekről készült már korábban blogbejegyzésünk.
A fogalom meghatározást követően vegyük sorra a békési hungarikumokat!
Az országszerte ismert és elismert eledelről van szó, amely nagy ellentétet és versengést szül a két település lakosai közt. De vajon van-e egyáltalán különbség a két finomság között? Na de még milyen sok! Először is a külcsíny. A gyulai maximum 30-35 mm átmérőjű és páros, míg a csabai vastagabb, akár 60 mm átmérőjű is lehet. A gyulait a disznó vékonybelébe, a csabait pedig a vastagbélbe szokás tölteni. Aztán vegyük a fűszerezést: a gyulai kevésbé fűszeres, kerül bele kömény, fokhagyma, piros paprika és bors. A csabai kolbászba csak fejvesztés terhe mellett lehet borsot tenni, vagy még akkor sem! Pirospaprika mehet bele, annál inkább, emiatt a csabai kolbász csípősebb. Végezetül a füstülésük is egészen eltérő: a gyulai magas páratartalmú térben készül keményfával, míg a csabai szabadkéményben szalma vagy kukoricaszár felhasználásával. (www.visitgyula.hu)
Ha további érdekességekre vagy kíváncsi, vagy megnéznéd, hogyan készült a gyulai és a csabai kolbász ajánljuk, hogy látogasd meg az alábbi helyeket: Gyulán a Gyulai Kolbászmúzeumot (Kétegyházi út 3/1), amit a Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesülete hozott létre, vagy a Gyulahús Kft.-t (Béke sgrt. 50), melynek termékboltjában a finomabbnál finomabb portékák között válogathatsz. Ha Békéscsabán jársz, ne felejtsd el meglátogatni a CsabaParkot és mellette álló Kolbászházat (Gyulai út 65), ahol megtekinthetőek a korabeli kolbászkészítés egyes mozzanatai. Ősszel pedig vár a Csabai Kolbászfesztivál, amiről feljebb tettünk már említést.
Ami Békéscsabán a Kolbászfesztivál, az Gyulán a Pálinkafesztivál! Minden év tavaszán rendezik meg a szeszmustrát a gyulai vár szomszédságában, ahova az ország számos pontjáról érkeznek kiállítók és vendégek, hogy megízleljék a különböző gyümölcspárlatokat. Békés megyében kimondottan nagy népszerűségnek örvend a nedű. Elmaradhatatlan kísérője családi és baráti összejöveteleknek, disznó vágásoknak, lakodalmaknak, vagy kisebb nagyobb lakomáknak. Nemzeti italunk élvezeti értéke megkérdőjelezhetetlen, továbbá számos pozitív élettani hatásáról is beszámoltak a mértékkel fogyasztók.
Az igazi pálinka csak Magyarországon, magyar gyümölcsből készülhet, nem tartalmazhat színezéket, édesítőt, vagy ízesítőt.
Természetesen van lehetőség pálinkát kóstolni a Pálinkafesztivál keretein kívül is! Gyulán a Gyulai Pálinka Manufaktúránál előzetes bejelentkezés után nyugodt, csendes környezet várja a vendégeket, ahol számos díjnyertes terméket lehet megízlelni. (www.gyulaipalinka.hu)
A tanyák már a középkorban megjelentek Magyarországon, és legnagyobb kibontakozásuk a 18. században volt. Az idők során legsűrűbb tanyahálózat az Alföldön volt található. Ez a különálló, magányos településfajta kezdetben a vándoréletet élők (vadászok, halászok, pásztorok) ideiglenes letelepedési helye volt, majd csak később vált mezőgazdasági tevékenységgel szorosan összekapcsolódó fogalommá. A tanyasi emberek általában a tanya körüli földterületek művelésével és állattenyésztéssel foglalkoztak. A 20. században a városodási folyamatok, majd a II. világháború utáni államosítás által számos tanya került lebontásra, vált a földdel egyenlővé.
Az agrárágazat a mai napig kiemelkedő fontossággal bír Békés megyében, aminek köszönhetően a tanyasi lét máig fenn maradt a környéken. Az érdeklődőknek nem kell a falumúzeumokba látogatniuk, ha szeretnének megtekinteni egy tipikusnak mondható magyar tanyát. Igény esetén az apartmanunkban megszálló Vendégeink számára lehetőséget biztosítunk a helyi tanyavilág bemutatására.
Az Alföldi kamillavirágzat Alföld szikes területein vadon termő kamilla kézi erővel begyűjtött, majd megszárított és átválogatott virága. Az Alföldön jellemző magas napsütéses órák száma és a szikes talaj teszi különlegessé a növényt, hiszen ezáltal a kamilla illóolajtartalma sokkal nagyobb összehasonlítva más területeken termett kamilláéval.
A kamillát, mint gyógynövényt először a debreceni professzor Melius Juhász Péter említi meg 1578-as írásában, de nép gyógyításban már ennél is korábban ismerték. Számos jótékony hatásának, csak a felhasználás módja szab határt. Gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő, oldja a köhögést és a bélpanaszokat, nyugtatja a pattanásos bőrt. (www.hungarikumoknapja.hu) Virágzáskor, júniusban és júliusban, érdemes nyitott szemmel járni a Gyula felé vezető úton, hiszen számos helyen megcsodálhatjuk ezt a hungarikumot.
Az alföldi táj elmaradhatatlan „hozzátartozója” a magyar szürke szarvasmarha. Ez a masszív, szívós állat Magyarországon őshonosnak tekinthető, feltételezhetően a népvándorlás korában került a Kárpát-medencébe a honfoglaló magyarok által. Ez az összetéveszthetetlen jószág híres nagy, széles szarváról és szürke árnyalatú szőréről. Az évszázadok során Európa szerte ismerté vált jellegzetes, kiváló minőségű húsáról. Legeltetésük április közepétől november végéig tart, így ebben az időszakban megyeszerte elszórtan találkozhatunk velük. Gyulához legközelebb a Szabadkígyós felé vezető úton, amit egy korábbi bejegyzésünkben már bejártunk.
Végezetül pedig mi mást is kívánhatnánk az Olvasóinknak, mint jó egészséget és kitartást ebben a nehéz helyzetben. És ne feledjétek, amint eljön az idő a Villa Damjanich tárt karokkal vár Titeket!
Felhasznált linkek:
Képek forrásai: